Keresés

Nem alternatív X-faktort akarunk

Megszállott önkéntesek és egy újító szellemű általános iskolai tanár karolták fel Ózdon azokat a hátrányos helyzetű roma gyerekeket, akik egy valamiben biztosan bárkivel felveszik a versenyt: a zenélés. Így született meg egy éve a Várkonyi Csibészek nevű együttes. Azóta többször léptek fel nyári fesztiválokon és zenéltek együtt a Budapest Bárral is. A zenekar mégis többről szól, mint a koncertezés: a közös zenélés révén a gyerekek megtanulhatják, mit jelent a felelősségvállalás és a másokra való figyelés. Velük tartottunk útjukon az Ördögkatlan Fesztiválra, és végigkísértük, hogyan készülnek a fellépésre.

Levegőt vesznek a pénzükből nálunk a kötvényes kínaiak 1

Jó levegő, jó oktatás, kevés menekült – ennyi elég a kötvényes kínaiaknak

Több ezer kínai telepedett le Magyarországon az utóbbi néhány évben az Orbán-kormány 2013 és 2017 között működtetett letelepedési kötvény-programján keresztül, akikről jóformán semmit nem tud a magyar társadalom. Sokan a durván légszennyezett városok és a gyerekeiket túlterhelő oktatási rendszer elől menekülnek el Kínából, még akkor is, ha ez a karrierjük – legalábbis ideiglenes – feladásával járhat. Budapesten a kínai kötvényesek többsége felső-középosztálybeli színvonalon él, nagyon zárkózott életet. A régebb óta, jellemzően a kilencvenes-kétezres évek óta nálunk élő kínaiak sem nagyon tudnak mit kezdeni velük: újgazdagnak, kivagyinak látják őket. Riportunkban bemutatjuk: kik, honnan jönnek és mit csinálnak nálunk.

Nem látod, hogy Down-szindrómás van a színpadon

Nem látod, hogy Down-szindrómás van a színpadon

Állva spárgázik, miközben a kezében rudat forgat a Down-szindrómás artisa lány, Bőczy Tímea. A lány nem mindennapi tehetség, 14 éve edz egy integrált artista csoportban. Szegény családból származik, anyukája még tandíjat se tudja fizetni, az orvosok és gyógypedagógusok sosem hittek benne, de az edzője felfigyelt a tehetségére, azóta pedig sorra nyeri a versenyeket ép artisták ellen.

Nem tudtam, mit csinál az első aktusnál, csak hagytam, hadd csinálja 1

Nem tudtam, mit csinál az első aktusnál, csak hagytam, hadd csinálja

T. egy vidéki, néhány tízezres kisvárosban tanít évtizedek óta. Nagyon szoros kapcsolatban van a tanítványaival, leginkább a lányokkal. Harminc éve szerelembe is esett egyikükkel, pedig a lány akkor még csak 13 éves volt. Járni kezdtek, aminek a szex is része volt, a férfi az együttlétek után esemény utáni tablettákat adott neki. Az iskola és a lány szülei szótlanul nézték végig az egészet, a nő mára úgy érzi, ez a viszony valójában bántalmazó volt, és az egész életére rányomta a bélyegét. A férfi szerint mindketten jól érezték magukat, és ez a lényeg. Tanítványai apjukként szeretik, akivel a legmélyebb titkaikat is megoszthatják. És hiába bukkannak fel róla időről időre szexizmusról szóló pletykák, elmozdíthatatlan a pályáról.

Inkább tartogattam hazáig, és otthon elintéztem

Inkább tartogattam hazáig, és otthon elintéztem

Egyre több helyen van mozgássérült vécé, de hiába, ha telepakolják takarítószerekkel, vagy ha bezárják, és csak hosszas keresgélés után lehet hozzájutni a kulcshoz.

Azt mondtam, soha többé nem leszek szociális munkás. Magyarországon

Azt mondtam, soha többé nem leszek szociális munkás. Magyarországon

Lassan lasszóval kell összefogdosni a szociális munkásokat Magyarországon. Azoknak, akiknek elegük van abból, hogy éhbérért dolgoznak, csábító lehet, hogy elég csak egy áthidaló képzést elvégezniük, és máris külföldön folytathatják a munkájukat. A lehetőséget kihasználó szociális munkás riportalanyaink között van, aki külföldi munkahelyén az előrelépési lehetőségeket díjazza leginkább, van, aki azt, hogy a munka közben felmerülő dilemmáit, problémáit nem önszorgalomból, munkaidőn kívül, hanem a munkahét részeként beszélheti meg a kollégáival.

Megakad a tekintet a szürke panelhomlokzaton burjánzó oázis-erkélyeken 1

Megakad a tekintet a szürke panelhomlokzaton burjánzó oázis-erkélyeken

A lakótelepek a mellettük elhaladó autókból szürke betondzsungeleknek látszanak, de a 4-10 emeletes háztömbök között sétálgatva oázis-szerű erkélyek szakítják meg a monoton szürkeséget, és dobják fel az építésük óta felújítást alig látott homlokzatokat. Ha pedig eggyel beljebb merészkedünk, és az erkélyek tulajdonosaihoz is becsengetünk, nyugdíjas asszonyok nyitnak ajtót, akik akár napi 2-3 órát is bíbelődnek növényeik ápolásával. Van, aki nem csak saját erkélyét ülteti be mindenfélével, hanem az egész telepi lakosságot megajándékozza egy szép kerttel a háztömbje lábánál. Az Abcúg képriportja.

kulturális örökség

Majd a városiak eldöntik, mi az érték a faluban

Szépen hangzik, hogy a helyi tökmag, a hímzésminta és a pirospaprika majd megmenti a haldokló vidéket, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Egy szociológus évek óta vizsgálja az őrségi és a Kalocsa környéki kistelepüléseket, van-e értelme a kulturális örökségre építeni. Kiderült, hogy ahol bejött a biznisz, ott nem a helyiek, hanem az odatelepülő városi középosztály víziói valósultak meg. Ha egy helyi közösség mégis a maga erejéből indulna el, nehéz dolga van, mert szinte senkitől sem tud segítséget kérni.

Már nem elég, ha a multi önkéntesei mennek és lefestik a kerítést

Már nem elég, ha a multi önkéntesei mennek és lefestik a kerítést

A jelentősebb hazai vállalatok előszeretettel állnak be gyerekeket, szegényeket vagy fogyatékkal élőket támogató programok mögé. A közvélemény mégis sokszor PR-lufiként tekint a cégek társadalmi felelősségvállalási programjaira. Többek között amiatt, hogy kevés hozzáértő szakember dolgozik ezen a területen. Pedig az Y és a Z generáció tagjai már azt is megnézik a munkahelyválasztáskor, hogy az adott cég mennyit tesz a társadalomért.

Pótnagymamákat kaptak a rászoruló gyerekek

Pótnagymamákat kaptak a rászoruló gyerekek

Néhány makói nagymama összefogott, hogy ingyenes tábort szervezzenek a helyi rászoruló gyerekeknek. Megtanítják őket kalácsot fonni, varrni, horgolni, együtt tornáznak, és még kutyás bemutatót is tartanak. Ez jó a gyerekeknek, mert végre foglalkozik velük valaki, és a nagymamák is örülnek, hogy egy kicsit pótolhatják a saját, külföldre költözött unokáikat. 

SNI-s gyerek 1

Esélyt sem adnak az iskolák az SNI-s kisfiúnak

Donát egy súlyos betegségből épült fel, épértelmű kisfiú. Az iskolák mégsem vállalják, mert félnek, hogy túl sok gond lenne vele. Ahol pedig mégis fogadnák, ott nem kapna valódi fejlesztést. Ha szeptemberig nem találnak neki iskolát, magántanuló lesz, és az édesanyjának fel kell adnia az állását.